Hírek

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően júliusban és augusztusban keresnek legtöbben albérletet. A bérbeadóknak több szabályra hívja fel a figyelmét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Többek között azt is hangsúlyozzák, hogy az ingatlan-bérbeadásából származó jövedelemről jövőre maguknak kell az adóbevallásban szerepeltetni az összeget a kiadóknak. A felsőoktatásba felvételt nyert fiatalok ebben az időszakban rohamosan kutatják fel az albérleteket, ez pedig erősíti a keresletet. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint viszont az albérletszezon újdonsága, hogy a magasabb bérleti díjak miatt sok diák kivár. Budapesten ugyanis 250 ezret is elkérhetnek havonta a tulajdonosok. A vármegyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább 230 ezer forinttal, a legolcsóbb pedig Kaposvár 110 ezer forintos átlag lakbérrel. Győrben 190, Szegeden 160, Pécsett pedig 150 ezer forintos átlagos bérleti díjjal lehet számolni. Az albérletkereső szezon kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hosszú távú lakáskiadás legfőbb szabályaira hívja fel a figyelmet. Ez mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek jelentős információ. „A bérlőnek a bérbevett lakásról mindig legyen írásban rögzített lakásbérleti szerződése, ami a bérleti feltételeket is tartalmazza. A havi lakbér készpénzben történő kifizetésekor mindig érdemes átvételi elismervényt kérni. A legegyszerűbb azonban, hogyha a bérlők átutalással fizetnek és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a bérleti díj megnevezést. A lakáskiadáshoz a bérbeadónak nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak nem végez valamilyen  adószámhoz köthető tevékenységet." - hívta fel a figyelmet Joó Hilda a NAV Zala Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága sajtóreferense. A NAV azt is hangsúlyozza, hogy amennyiben a bérbeadó magánszemély és nem turisztikai céllal adja ki ingatlanját, akkor a bérbeadás főszabály szerint áfamentes. A havi lakbérről átvételi elismervényt kell kiállítani, ami írásban rögzíti a bevételt. A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. „Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételből levonhatók az igazolt költségek. Az így kapott összeg lesz majd az adóköteles jövedelem. A másik lehetőség, hogy a teljes bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni és ez után kell majd a személyi jövedelem-adót megfizetni. Ebben az esetben nem kell számlával igazolni a költségeket. Az adó mértéke a jövedelem 15%-a. Az adóelőleget negyedévenként kell megfizetni.” - tette hozzá Joó Hilda. Az ingatlan-bérbeadásából származó jövedelemről a NAV-hoz nem érkezik kifizetői adatszolgáltatás, ezért ezt jövőre a 2024. évi bevallási tervezetben a bérbeadóknak majd maguknak kell feltüntetni ingatlan bérbeadásból származó jövedelemként. Lendvai Bianka - Keszthelyi TV

Képek