Hírek

Megteltek a katolikus templomok nagyszombaton, az egyházi év legcsendesebb napján. Ezen a napon emlékeznek meg a hívek Jézus elítélésére, megkínzására, kereszthalálára és feltámadására. Liturgiával és feltámadási körmenettel zárult a negyven napos böjt. Hagyományosan a tűzszenteléssel kezdődik a nagyszombati vigília. A tűz Krisztus jelképe, feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztények. A parázsló szénről vett tűzzel gyújtják meg a húsvéti gyertyát. Ezt követően imádság közben helyezte fel Földi István atya a tömjénszegeket. Ezek szimbolizálják Jézus halálos sebeit. A templomok ilyenkor sötétségbe borulnak, csak a húsvéti gyertya és az erről vett lánggal meggyújtott mécsesek, gyertyák világítanak. A ministránsok segítettek a híveknek a lángot körbeadni. A bevonulást követően tért vissza a fény. „Tulajdonképpen az, hogy a feltámadt Jézus, aki legyőzte a bűnt és a halált, annak a sötétségét és az ő fényének a fénye betölti az életünket és a lelkünket. És utána jönnek az olvasmányok, az igeliturgia, ami tulajdonképpen a katekumeneknek szólt, akiknek ugye húsvét éjszakáján volt a keresztelése és azok felkészültek és még egy utolsó tanítást kaptak az ószövetségi írásokból, és az újszövetségből.” Visszatért az orgona- és a harangszó is. Ezek jelzik a feltámadást. A katolikus templomokban ősi hagyomány még ilyenkor a keresztvíz megszentelése. Ebben mártják meg a húsvéti gyertyát. A vigílián újítják meg a hívek keresztségi fogadalmukat, amikor újra ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben.  Földi István atya kiemelte, a húsvét a remény jelképe. Az áldozást követően a feltámadási körmenet következett. A hívek a templomból kijőve a Szentháromság-szobor felé vették az irányt, közben énekelve imádkoztak. Ilyenkor a világnak hirdetik a feltámadás örömét a négy égtáj felé. Ezen a napon ért véget a negyvennapos nagyböjt. Lendvai Bianka - Keszthelyi TV

Képek